15. Mítoszok és divathóbortok
Amikor a siker csupán illúzió
“Veszítsen öt kilót tíz nap alatt, új, tudományosan bizonyított formulával!” Ezt a felhívást nem lehet visszautasítani. A küszködő, elbátortalanodott, túlsúlyos személy megragad egy újabb szalmaszálat. Hinnie kell.
A súlyvesztés az súlyvesztés, nemde?
Számít, hogy ki hogyan szabadul meg fölösleges kilóitól?
Sokan, akik lefogynak, azt hiszik, hogy a lerakódott zsiradéktól szabadultak meg, pedig valójában többnyire vizet, valamennyi izmot és más, értékes szöveteket veszítettek el.
Néhány évvel ezelőtt igen népszerűek voltak a fogyasztótabletták. Többségük vizelethajtó volt. Mivel a test kb. 70 százaléka víz, az efféle tabletták könnyen el tudtak távolítani néhány liternyi vizet. A mérleg kedvező eredményt mutat néhány nap alatt. Ám a test fokozatosan eredeti állapotába segíti vissza magát, mivel pótolja az elvesztett vizet, és oda a súlyveszteség!
A protein-túladagolás is alapvetően ugyanezzel az eredménnyel párosul. A máj a fehérjetöbbletet vérureanitrogénné alakítja át, amely arra készteti a veséket, hogy vizet szorítsanak ki a testből. Sokkal több vízre van szükség ahhoz, hogy a szervezet kimossa magából a proteintöbblet anyagcseretermékeit, mint amennyit a szénhidrátok és zsírok lebomlási termékeinek eltávolítása igényelne.
Néhány diéta, amely gyors súlyveszteséget ígér, kihasználja azt a tényt, hogy a magas fehérjebevitel látványos súlyveszteséget idézhet elő rövid időn belül. Ez azonban igen veszélyes praktika. A fogyókúrázók rövid időn belül visszahíznak, hiszen a szervezet pótolja az elvesztett vizet.
Milyen további problémákat idézhetnek elő az efféle diéták?
Sok, sebtében összeállított, megalapozatlan étrend a kalóriabevitelt szélsőségesen alacsony szintre, napi 500–800 kalóriára szállítja le. Néhányan még ennél is lejjebb mennek, egészen 300-400 kalóriáig. A szervezet hibásan értékeli ezt a drámai kalóriacsökkenést, akut éhezésnek fogja fel, és elkezdi emészteni saját fehérjéit (általában izom formájában), mivel erőfeszítéseket tesz arra, hogy az életfontosságú szöveteket megvédje. Az alapos vizsgálat kimutatta, hogy a súlyvesztés az ilyen étrendek esetében zsír- és izomszövetből származik.
Tehát vigyázzunk! Amikor azt gondoljuk, hogy 7 kiló zsírtól szabadultunk meg, a zsírszövetből csak 2-3 kilónyit veszítettünk, s emellett kb. 1/2 kiló fehérjeszövetet (izom) és kb. 4 liter vizet.
Ha úgy érezzük, hogy folytatnunk kell a diétát, biztosítsuk, hogy a kalóriabevitel ne csupán a napi szükségletnek megfelelő, elégséges fehérjét tartalmazza, hanem elegendő szénhidrátot is, hogy az izomszövet-veszteséget megakadályozza. Egy átlagember esetében ez legalább 200 kalória fehérjét (50 gramm) és 600-800 szénhidrátkalóriát jelent naponta. A test nem tudja százszázalékosan felhasználni a zsírt (zsírsavakat) üzemanyag-szükséglete fedezésére.
Lehet egyáltalán fogyni ilyen étrend alkalmazásával?
A mérsékelten kövér emberek általában heti 1/2–1 kiló súlyt veszítenek a jól kiegyensúlyozott étrend alkalmazásával, a túlsúlyosak egy kicsivel többet is. A lassú, de biztos súlyvesztésnek számos előnye van a radikálissal szemben: nem veti oda a testet az éhezéses, koplalásos anyagcsere divatjának, nem oly gyakoriak a kudarcok és a nagy evészetek, az éhség kezelhetőbb, és jók az esélyek arra, hogy a súlyveszteség valóban zsiradék legyen.
A fokozatos súlyvesztés talán legfontosabb aspektusa az, hogy időt hagy az új és egészségesebb étkezési szokások kialakítására. Az embernek olyan életmódot kell kialakítania, amely megegyezik az új testsúllyal – főleg ha a súlyvesztés olyan, hogy jó esélyünk van az állandósulására.
Mindenáron fogyni akarok, nincs türelmem a lassú programokhoz!
Nem lenne jobb a gyors súlyvesztés, mint a semmilyen?
A súlyvesztés és -visszanyerés ördögi körforgása az egyik legártalmasabb dolog, amit csak a testünkkel tehetünk. Az igazság az, hogy az állandósuló túlsúly kevésbé veszélyes az általános egészség szempontjából, mint ez a “jojóeffektus”. A gyors diéták útján elért ismételt fogyás, amelyet a súly visszaszerzése követ, fokozatosan kimeríti az izomszöveteket, és zsírszövettel helyettesíti. S mivel a zsír elégésének feltétele az, hogy izomszövet is legyen, így ez utóbbi hiányában egyre kevésbé leszünk képesek lefogyni.
Még aggasztóbbak a lélektani következmények. Az ismételt kudarcokkal és megaláztatásokkal megterhelt évek elhordozása emocionális hegeket hagy maga után, melyek gyakran egész életünkre megmaradnak. A nyomorúság kufárai által felkínált gyors súlyvesztés varázslatától elbódult emberek kezdetben tényleg kilókat veszítenek, de végül szinte mindegyikük kövérebb, mint annakelőtte volt.
Ne legyünk a fürdőszobamérleg rabszolgái, hogy naponta ellenőrizzük magunkat az azonnali eredmény kedvéért, mert ez olyan problémákkal párosul, amelyek kezelése éveket vesz igénybe. Fogjunk bele egy egészséges programba! Legyünk türelmesek! A hosszú távú nyereség számít. Az illúziók majd elmosódnak, de a végleges jutalom szilárd és tartós lesz.
Minden évben dollármilliárdokat költünk különböző fogyókúrás étrendekre és eszközökre, az eredmények mégis lehangolóak – mert a látható eredménnyel járó, permanens, sikeres fogyást nehezebb elérni, mint a kábítószerek, dohány és alkohol feletti győzelmet.
Jobb lenne felhagyni a próbálkozással? Maradjak kövér?
Igen. Sokkal biztonságosabb túlsúlyosnak maradni, mint egyik diétáról a másikra váltani, kilókat veszíteni, s később visszaszerezni. Kutatások igazolják, hogy a “jojóeffektus” kiüríti, felemészti az olyan fontos testszöveteket is, mint az izom- és csontszövet. A test végül annyira legyengül, hogy fogékonyabbá válik a betegségek iránt, és a többlet-zsiradékvesztésre is egyre kevésbé lesz képes.
De nem veszélyes túlsúlyosnak maradni?
Kövérnek lenni nem egészséges. Már 5-7 kiló többletsúly is jelentős változásokat idéz elő, amelyek degeneratív betegségek alapjait fektetik le. Tény, hogy a túlsúlyos emberek megnövekedett egészségi kockázatokat hordoznak. Soraikban több a szívbaj, a magas vérnyomás, a cukorbaj, az epehólyag-megbetegedés és a rák, mint a normális testsúlyúak esetében. És korábban meghalnak.
Azoknak, akik elhíztak, át kell értékelniük eddigi gondolkodásukat és viselkedésüket. A milliók esetében lejátszódó forgatókönyv valahogy így néz ki: néhány hét a legújabb csodaétrenden, az állkapcsok szögesdróttal elkerítve, kapunk egy sorozat injekciót vagy tablettát, beiratkozunk egy fogyókúrás tanfolyamra, gyorsan lemegy a súly, ünnepség, új ruhák! Ám néhány napon belül újra felvesszük régi étkezési szokásainkat és folytatjuk addigi életvitelünket. Egy-két hét vagy hónap múlva néhány kilóval megtoldva nyerjük vissza a diétával elvesztett súlyt.
A fogyókúrás programok általában azért vallanak kudarcot, mert rövid távú elképzelések hosszú ideje tartó problémák megoldására. Ideje szembenézni a valósággal, hogy a kövérség, az elhízás talán komoly, életet fenyegető állapot.
Mit kell tennem?
Az elhízás kezelése több egy diétás programnál. Csakúgy, mint a cukorbaj, magas vérnyomás, alkoholizmus vagy dohányzás esetében, az elhízás legyőzéséhez is átfogó, széles körű életmód-változtatás szükséges.
Először is kötelezzük el magunkat hosszú távra – akár élethossziglan –, hogy akkor sem változtatunk elhatározásunkon, ha az átalakulás folyamán esetleg nagy evészetek és más komoly botlások fordulnak elő. Ezzel a fajta elkötelezettséggel talpra állhatunk, amikor elbukunk, s újra nekiindulhatunk – és kitartóan be is fejezhetjük azt, amit elkezdtünk.
Másodszor: nevén kell neveznünk és meg kell változtatnunk azokat a szokásokat, amelyek elhízáshoz vezetnek. Ez lehet olyan egyszerű, mint például az üdítőitalok kiküszöbölése, vagy a zsírok, olajok fogyasztásának csökkentése. De kívánhatja tőlünk azt is, hogy teljesen alakítsuk át étkezési szokásainkat, életmódunkat.
Az életen át tartó szokások megváltoztatása az egyik legnehezebb dolog, és igen ijesztőnek tűnik.
Nagymértékben növeli a siker esélyeit a hűséges, rendszeres találkozás egy támogató csoporttal. Ez a fajta csapatos erőfeszítés szükséges azok számára, akiknek tíz kiló feletti többletsúlyuk van, vagy akiknek a problémái hosszú évekre nyúlnak vissza.
Harmadszor: gyakran radikális, “sebészeti” beavatkozásra van szükség viselkedésünk, szokásaink területén is. Olvassunk jó könyveket, járjunk tanfolyamokra, csatlakozzunk gyaloglókhoz, kirándulókhoz, és barátkozzunk egészséges gondolkodású emberekkel! A fogyókúra nem hiábavaló ténykedés. Összpontosítsunk a megjavult egészségre, s a testsúly majd gondoskodik magáról.
Végezetül pedig keressünk egy olyan fogyókúrás tervet, amely összhangban van az életen át tartó egészséggel. Ehhez hozzátartozik a rendszeres mozgás, a zsírszegény, magas rosttartalmú étrend, és olyan életszemlélet, amely minden területen megfelel a szükségleteinknek. A fogyókúra csupán egy része a teljes értékű és elégedett életnek, nem pedig a fő foglalatossága.
Létezik ilyen működőképes életterv. Sokaknak már sikerült. Vigyünk lelket bele, és tartsunk ki mellette!
“Valamit hatalmad van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed!” (Prédikátor könyve, 9:12)
“Veszítsen öt kilót tíz nap alatt, új, tudományosan bizonyított formulával!” Ezt a felhívást nem lehet visszautasítani. A küszködő, elbátortalanodott, túlsúlyos személy megragad egy újabb szalmaszálat. Hinnie kell.
A súlyvesztés az súlyvesztés, nemde?
Számít, hogy ki hogyan szabadul meg fölösleges kilóitól?
Sokan, akik lefogynak, azt hiszik, hogy a lerakódott zsiradéktól szabadultak meg, pedig valójában többnyire vizet, valamennyi izmot és más, értékes szöveteket veszítettek el.Néhány évvel ezelőtt igen népszerűek voltak a fogyasztótabletták. Többségük vizelethajtó volt. Mivel a test kb. 70 százaléka víz, az efféle tabletták könnyen el tudtak távolítani néhány liternyi vizet. A mérleg kedvező eredményt mutat néhány nap alatt. Ám a test fokozatosan eredeti állapotába segíti vissza magát, mivel pótolja az elvesztett vizet, és oda a súlyveszteség!
A protein-túladagolás is alapvetően ugyanezzel az eredménnyel párosul. A máj a fehérjetöbbletet vérureanitrogénné alakítja át, amely arra készteti a veséket, hogy vizet szorítsanak ki a testből. Sokkal több vízre van szükség ahhoz, hogy a szervezet kimossa magából a proteintöbblet anyagcseretermékeit, mint amennyit a szénhidrátok és zsírok lebomlási termékeinek eltávolítása igényelne.
Néhány diéta, amely gyors súlyveszteséget ígér, kihasználja azt a tényt, hogy a magas fehérjebevitel látványos súlyveszteséget idézhet elő rövid időn belül. Ez azonban igen veszélyes praktika. A fogyókúrázók rövid időn belül visszahíznak, hiszen a szervezet pótolja az elvesztett vizet.
Milyen további problémákat idézhetnek elő az efféle diéták?
Sok, sebtében összeállított, megalapozatlan étrend a kalóriabevitelt szélsőségesen alacsony szintre, napi 500–800 kalóriára szállítja le. Néhányan még ennél is lejjebb mennek, egészen 300-400 kalóriáig. A szervezet hibásan értékeli ezt a drámai kalóriacsökkenést, akut éhezésnek fogja fel, és elkezdi emészteni saját fehérjéit (általában izom formájában), mivel erőfeszítéseket tesz arra, hogy az életfontosságú szöveteket megvédje. Az alapos vizsgálat kimutatta, hogy a súlyvesztés az ilyen étrendek esetében zsír- és izomszövetből származik.
Tehát vigyázzunk! Amikor azt gondoljuk, hogy 7 kiló zsírtól szabadultunk meg, a zsírszövetből csak 2-3 kilónyit veszítettünk, s emellett kb. 1/2 kiló fehérjeszövetet (izom) és kb. 4 liter vizet.
Ha úgy érezzük, hogy folytatnunk kell a diétát, biztosítsuk, hogy a kalóriabevitel ne csupán a napi szükségletnek megfelelő, elégséges fehérjét tartalmazza, hanem elegendő szénhidrátot is, hogy az izomszövet-veszteséget megakadályozza. Egy átlagember esetében ez legalább 200 kalória fehérjét (50 gramm) és 600-800 szénhidrátkalóriát jelent naponta. A test nem tudja százszázalékosan felhasználni a zsírt (zsírsavakat) üzemanyag-szükséglete fedezésére.
Lehet egyáltalán fogyni ilyen étrend alkalmazásával?
A mérsékelten kövér emberek általában heti 1/2–1 kiló súlyt veszítenek a jól kiegyensúlyozott étrend alkalmazásával, a túlsúlyosak egy kicsivel többet is. A lassú, de biztos súlyvesztésnek számos előnye van a radikálissal szemben: nem veti oda a testet az éhezéses, koplalásos anyagcsere divatjának, nem oly gyakoriak a kudarcok és a nagy evészetek, az éhség kezelhetőbb, és jók az esélyek arra, hogy a súlyveszteség valóban zsiradék legyen.
A fokozatos súlyvesztés talán legfontosabb aspektusa az, hogy időt hagy az új és egészségesebb étkezési szokások kialakítására. Az embernek olyan életmódot kell kialakítania, amely megegyezik az új testsúllyal – főleg ha a súlyvesztés olyan, hogy jó esélyünk van az állandósulására.
Mindenáron fogyni akarok, nincs türelmem a lassú programokhoz!
Nem lenne jobb a gyors súlyvesztés, mint a semmilyen?
A súlyvesztés és -visszanyerés ördögi körforgása az egyik legártalmasabb dolog, amit csak a testünkkel tehetünk. Az igazság az, hogy az állandósuló túlsúly kevésbé veszélyes az általános egészség szempontjából, mint ez a “jojóeffektus”. A gyors diéták útján elért ismételt fogyás, amelyet a súly visszaszerzése követ, fokozatosan kimeríti az izomszöveteket, és zsírszövettel helyettesíti. S mivel a zsír elégésének feltétele az, hogy izomszövet is legyen, így ez utóbbi hiányában egyre kevésbé leszünk képesek lefogyni.
Még aggasztóbbak a lélektani következmények. Az ismételt kudarcokkal és megaláztatásokkal megterhelt évek elhordozása emocionális hegeket hagy maga után, melyek gyakran egész életünkre megmaradnak. A nyomorúság kufárai által felkínált gyors súlyvesztés varázslatától elbódult emberek kezdetben tényleg kilókat veszítenek, de végül szinte mindegyikük kövérebb, mint annakelőtte volt.
Ne legyünk a fürdőszobamérleg rabszolgái, hogy naponta ellenőrizzük magunkat az azonnali eredmény kedvéért, mert ez olyan problémákkal párosul, amelyek kezelése éveket vesz igénybe. Fogjunk bele egy egészséges programba! Legyünk türelmesek! A hosszú távú nyereség számít. Az illúziók majd elmosódnak, de a végleges jutalom szilárd és tartós lesz.
Minden évben dollármilliárdokat költünk különböző fogyókúrás étrendekre és eszközökre, az eredmények mégis lehangolóak – mert a látható eredménnyel járó, permanens, sikeres fogyást nehezebb elérni, mint a kábítószerek, dohány és alkohol feletti győzelmet.
Jobb lenne felhagyni a próbálkozással? Maradjak kövér?
Igen. Sokkal biztonságosabb túlsúlyosnak maradni, mint egyik diétáról a másikra váltani, kilókat veszíteni, s később visszaszerezni. Kutatások igazolják, hogy a “jojóeffektus” kiüríti, felemészti az olyan fontos testszöveteket is, mint az izom- és csontszövet. A test végül annyira legyengül, hogy fogékonyabbá válik a betegségek iránt, és a többlet-zsiradékvesztésre is egyre kevésbé lesz képes.
De nem veszélyes túlsúlyosnak maradni?
Kövérnek lenni nem egészséges. Már 5-7 kiló többletsúly is jelentős változásokat idéz elő, amelyek degeneratív betegségek alapjait fektetik le. Tény, hogy a túlsúlyos emberek megnövekedett egészségi kockázatokat hordoznak. Soraikban több a szívbaj, a magas vérnyomás, a cukorbaj, az epehólyag-megbetegedés és a rák, mint a normális testsúlyúak esetében. És korábban meghalnak.
Azoknak, akik elhíztak, át kell értékelniük eddigi gondolkodásukat és viselkedésüket. A milliók esetében lejátszódó forgatókönyv valahogy így néz ki: néhány hét a legújabb csodaétrenden, az állkapcsok szögesdróttal elkerítve, kapunk egy sorozat injekciót vagy tablettát, beiratkozunk egy fogyókúrás tanfolyamra, gyorsan lemegy a súly, ünnepség, új ruhák! Ám néhány napon belül újra felvesszük régi étkezési szokásainkat és folytatjuk addigi életvitelünket. Egy-két hét vagy hónap múlva néhány kilóval megtoldva nyerjük vissza a diétával elvesztett súlyt.
A fogyókúrás programok általában azért vallanak kudarcot, mert rövid távú elképzelések hosszú ideje tartó problémák megoldására. Ideje szembenézni a valósággal, hogy a kövérség, az elhízás talán komoly, életet fenyegető állapot.
Mit kell tennem?
Az elhízás kezelése több egy diétás programnál. Csakúgy, mint a cukorbaj, magas vérnyomás, alkoholizmus vagy dohányzás esetében, az elhízás legyőzéséhez is átfogó, széles körű életmód-változtatás szükséges.
Először is kötelezzük el magunkat hosszú távra – akár élethossziglan –, hogy akkor sem változtatunk elhatározásunkon, ha az átalakulás folyamán esetleg nagy evészetek és más komoly botlások fordulnak elő. Ezzel a fajta elkötelezettséggel talpra állhatunk, amikor elbukunk, s újra nekiindulhatunk – és kitartóan be is fejezhetjük azt, amit elkezdtünk.
Másodszor: nevén kell neveznünk és meg kell változtatnunk azokat a szokásokat, amelyek elhízáshoz vezetnek. Ez lehet olyan egyszerű, mint például az üdítőitalok kiküszöbölése, vagy a zsírok, olajok fogyasztásának csökkentése. De kívánhatja tőlünk azt is, hogy teljesen alakítsuk át étkezési szokásainkat, életmódunkat.
Az életen át tartó szokások megváltoztatása az egyik legnehezebb dolog, és igen ijesztőnek tűnik.
Nagymértékben növeli a siker esélyeit a hűséges, rendszeres találkozás egy támogató csoporttal. Ez a fajta csapatos erőfeszítés szükséges azok számára, akiknek tíz kiló feletti többletsúlyuk van, vagy akiknek a problémái hosszú évekre nyúlnak vissza.
Harmadszor: gyakran radikális, “sebészeti” beavatkozásra van szükség viselkedésünk, szokásaink területén is. Olvassunk jó könyveket, járjunk tanfolyamokra, csatlakozzunk gyaloglókhoz, kirándulókhoz, és barátkozzunk egészséges gondolkodású emberekkel! A fogyókúra nem hiábavaló ténykedés. Összpontosítsunk a megjavult egészségre, s a testsúly majd gondoskodik magáról.
Végezetül pedig keressünk egy olyan fogyókúrás tervet, amely összhangban van az életen át tartó egészséggel. Ehhez hozzátartozik a rendszeres mozgás, a zsírszegény, magas rosttartalmú étrend, és olyan életszemlélet, amely minden területen megfelel a szükségleteinknek. A fogyókúra csupán egy része a teljes értékű és elégedett életnek, nem pedig a fő foglalatossága.
Létezik ilyen működőképes életterv. Sokaknak már sikerült. Vigyünk lelket bele, és tartsunk ki mellette!
“Valamit hatalmad van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed!” (Prédikátor könyve, 9:12)
