2. Költségek
A jó közérzet és a pénz
Amerika három vezető autógyártója többet költ egészségbiztosításra, mint acélra – meglepő összeget: autónként átlagosan 1650 dollárt (1994-es adat). Az egészségbiztosítás költségei láttán – amelyek gyorsabban emelkednek, mint bármely más cikk a fogyasztói árlistán – egyre több és több társaság tanulja meg, hogy a betegeskedő alkalmazottak igen kevés hasznot hajtanak.
A foglalkozással járó kockázati tényezőkön kívül az alkalmazottak egészségét leginkább saját életmódjuk
veszélyezteti. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok meggyőzően bizonyítják, hogy a bőséges koszt, az ülőmunka, az ivás, a dohányzás nagymértékben növeli a szívbetegség, cukorbaj, májzsugorodás, tüdő-, mell-, prosztata- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Csak egy példa: a Dow Chemicalnál a dohányzók esetében – a nem dohányzókkal összehasonlítva – hat nappal több a munkahelyről való távolmaradás, nyolc nappal több a munkaképtelenség miatt távol töltött napok száma, és 12 százalékkal több a betegség is, ami a társaságnak összesen 1900–2300 dollár többletkiadást jelent dohányzónként évente.
A jelentős termelékenységi veszteség a 30–49 éves korcsoport esetében többnyire az alkohollal kapcsolatos. 45 millió alkalmazott szenved magas vérnyomástól. Ez az iparnak hárommilliárd dollárjába kerül évente. A magas vérnyomás orvosi ellátásának, gyógyszeres kezelésének évi összege átlagosan 900 dollár személyenként. Az orvosi ellátást és a munkabéreket tekintve egy szívroham 40 000–100 000 dollárba kerülhet.
Az életmód-változtatások csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit?
Igen!
Amikor Dallasban iskolai oktatók beiratkoztak egy életmódprogramra, átlagosan hárommal csökkent az évente betegállományban eltöltött napjaik száma. Ez az iskolakerületnek csak helyettesítési költség címén is félmillió dollárt takarított meg.
A Lockheed Missile and Space Company ötéves időszakot alapul véve felbecsültette, hogy jóléti programja egymillió dollárt takarított meg csupán az életbiztosítási költségek területén. E periódus alatt a munkahelyről való távolmaradás 60 százalékkal volt kevesebb, s a magas vérnyomásos megbetegedések közel 90 százalékkal csökkentek.
Hogyan lehet arra ösztönözni az alkalmazottakat, hogy azt tegyék, ami a javukat szolgálja?
Íme néhány már kipróbált, kreatív ötlet:
• Egy cég a dolgozóknak a többletsúlyból elvesztett minden kilóért bizonyos összeget fizet, amelyet hat hónapig visszatart. Bonust fizet azoknak az alkalmazottaknak, akik vállalják és követik a rendszeres testgyakorlási programot.
• Egy kórház bizonyos összeget fizet a dolgozóknak minden gyalogosan vagy futva megtett mérföldért, s ugyanennyit a kerékpárral megtett négy mérföld után is.
• Egy nagy fakitermelő társaság kétórányi munkabért fizet minden hónapban annak a munkásnak, aki nem volt beteg vagy nem késett el. Ha évente négy napnál kevesebbet hiányzott, 300 dollár bonust fizetnek neki.
A túlsúlyos, kimerült, cigarettán és három martiniből álló étrenden élő átlagüzletember egyre inkább kimegy a divatból. Elvárás a takaros, jól ápolt külső. Egyre több és több dolgozó érti meg, hogy kiváló kondícióban kell lennie, mert sem ők, sem a munkahelyük nem engedheti meg magának az ellenkezőjét.
Az elv világos: a cégek legértékesebb vagyontárgya maga az ember, és megéri a beruházást, amely egészsége megőrzését szolgálja. Az egészséges dolgozók többet teljesítenek, és a társaságnak is kevesebbe kerülnek. Amit egy cég azért tesz, hogy munkatársai egészségét elősegítse, egészséges dollárokat és jó közérzetet termel.
Amerika három vezető autógyártója többet költ egészségbiztosításra, mint acélra – meglepő összeget: autónként átlagosan 1650 dollárt (1994-es adat). Az egészségbiztosítás költségei láttán – amelyek gyorsabban emelkednek, mint bármely más cikk a fogyasztói árlistán – egyre több és több társaság tanulja meg, hogy a betegeskedő alkalmazottak igen kevés hasznot hajtanak.
veszélyezteti. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok meggyőzően bizonyítják, hogy a bőséges koszt, az ülőmunka, az ivás, a dohányzás nagymértékben növeli a szívbetegség, cukorbaj, májzsugorodás, tüdő-, mell-, prosztata- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Csak egy példa: a Dow Chemicalnál a dohányzók esetében – a nem dohányzókkal összehasonlítva – hat nappal több a munkahelyről való távolmaradás, nyolc nappal több a munkaképtelenség miatt távol töltött napok száma, és 12 százalékkal több a betegség is, ami a társaságnak összesen 1900–2300 dollár többletkiadást jelent dohányzónként évente.
A jelentős termelékenységi veszteség a 30–49 éves korcsoport esetében többnyire az alkohollal kapcsolatos. 45 millió alkalmazott szenved magas vérnyomástól. Ez az iparnak hárommilliárd dollárjába kerül évente. A magas vérnyomás orvosi ellátásának, gyógyszeres kezelésének évi összege átlagosan 900 dollár személyenként. Az orvosi ellátást és a munkabéreket tekintve egy szívroham 40 000–100 000 dollárba kerülhet.
Az életmód-változtatások csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit?
Igen!
Amikor Dallasban iskolai oktatók beiratkoztak egy életmódprogramra, átlagosan hárommal csökkent az évente betegállományban eltöltött napjaik száma. Ez az iskolakerületnek csak helyettesítési költség címén is félmillió dollárt takarított meg.
A Lockheed Missile and Space Company ötéves időszakot alapul véve felbecsültette, hogy jóléti programja egymillió dollárt takarított meg csupán az életbiztosítási költségek területén. E periódus alatt a munkahelyről való távolmaradás 60 százalékkal volt kevesebb, s a magas vérnyomásos megbetegedések közel 90 százalékkal csökkentek.
Hogyan lehet arra ösztönözni az alkalmazottakat, hogy azt tegyék, ami a javukat szolgálja?
Íme néhány már kipróbált, kreatív ötlet:
• Egy cég a dolgozóknak a többletsúlyból elvesztett minden kilóért bizonyos összeget fizet, amelyet hat hónapig visszatart. Bonust fizet azoknak az alkalmazottaknak, akik vállalják és követik a rendszeres testgyakorlási programot.
• Egy kórház bizonyos összeget fizet a dolgozóknak minden gyalogosan vagy futva megtett mérföldért, s ugyanennyit a kerékpárral megtett négy mérföld után is.
• Egy nagy fakitermelő társaság kétórányi munkabért fizet minden hónapban annak a munkásnak, aki nem volt beteg vagy nem késett el. Ha évente négy napnál kevesebbet hiányzott, 300 dollár bonust fizetnek neki.
A túlsúlyos, kimerült, cigarettán és három martiniből álló étrenden élő átlagüzletember egyre inkább kimegy a divatból. Elvárás a takaros, jól ápolt külső. Egyre több és több dolgozó érti meg, hogy kiváló kondícióban kell lennie, mert sem ők, sem a munkahelyük nem engedheti meg magának az ellenkezőjét.
Az elv világos: a cégek legértékesebb vagyontárgya maga az ember, és megéri a beruházást, amely egészsége megőrzését szolgálja. Az egészséges dolgozók többet teljesítenek, és a társaságnak is kevesebbe kerülnek. Amit egy cég azért tesz, hogy munkatársai egészségét elősegítse, egészséges dollárokat és jó közérzetet termel.
