36. A lelkierő

Olyanok vagyunk, ahogyan gondolkodunk

Arisztotelész azt mondta, hogy test és lélek egészsége összefügg, azonban ezt a kijelentést azóta sem értettük meg igazán.

De úgy tűnik, napjainkban elfogadják ezt az elgondolást…

  Igen is, meg nem is. Néhány tudós még megkérdőjelezi az emóció és a betegség közötti közvetlen kapcsolatot, mert szerintük nem lehet bebizonyítani, hogy egy ember lelki, szellemi állapota képes kiváltani vagy meggyógyítani egy-egy specifikus betegséget. Ami azonban nyilvánvalóvá teszi ezt, az az immunrendszer jobb megismerése. A tudósok nem képesek arra, hogy vegyenek egy különleges érzelmi állapotot, mint amilyen például a harag, és összefüggésbe hozzák egy specifikus betegséggel, például a szívrohammal, de fel tudják mérni a szervezet különleges stresszhelyzetekben adott immunválaszait.

Mi az az immunrendszer?

  Az emberi testet a véráramban keringő “harcegységek” milliói védelmezik. Minden egyes csoportnak megvan a speciális funkciója. A központi irányítás kirendelhet új egységeket, amikor betegség támadja meg a szervezetet. Békeidőben csökken a számuk, és a harcosokból járőrök lesznek. Ez az immunrendszer leegyszerűsített magyarázata.

Mi hat az immunrendszerre?

  Az egészséges étrend, a mozgás, a pozitív emocionális állapot serkentőleg hathatnak és megerősíthetik a szervezet immunrendszerét. Másrészt a betegségek, drogok és nagy stresszhatások legyengíthetik. Akkor beszélhetünk AIDS-ről, ha az immunrendszer katonáinak száma a tizedére csökken.

Az emóciók képesek hatni erre a rendszerre?

  Nagyon is. Tudósok arról számoltak be, hogy a depresszióban, negatív emocionális állapotban szenvedők különösképpen sebezhetők lehetnek az immunrendszerre ható betegségekkel, mint amilyen például az asztma, reumás ízületi gyulladás és a rák.

Hogyan hathatnak az érzelmek az egészségre?


  A tudósok ezt placeboeffektusnak (placebohatás) nevezik. Talán legjobb, ha egy történettel illusztrálom: A titkárnőm az íróasztalán tart egy kancsónyi instant kávét. Beletettem néhány kávéskanál port egy pohár vízbe, majd lenyeltem és vártam. Tíz percen belül úgy éreztem, tele vagyok energiával – igen, a koffein mobilizálja a vércukrot. Majd eljött a felfokozott éberség pillanata is, sőt az immunrendszerre is serkentőleg hatott. Rohantam a fürdőszobába és nyugtáztam, hogy most a koffein vízhajtó hatása érvényesül. A hatás három óra hosszáig tartott.
  A következő reggel mindezt elmondtam a titkárnőmnek. Meghallgatott és mosolygott: “Örülök, hogy a kávém segített, de nem vette észre, hogy koffeinmentes kávé volt?”
  Működött, mert azt gondoltam, hogy működni fog.
  A placebohatást az új gyógyszerek tesztelésénél használják. A tesztben részt vevők egyik csoportjának valódi gyógyszert adnak, míg a másik csoport csak valami ahhoz hasonlót kap. Meglepő módon a placebót kapók esetében jó, gyakran még jobb eredményekről számolnak be, mint azoknál, akik a tényleges gyógyszerkezelést kapták.
  Röviden szólva a gondolatok és érzelmek közvetlen hatást gyakorolnak az értelemre, ami viszont erőteljes hatást gyakorol a szervezetre. Beszámolók állnak rendelkezésünkre olyan emberek feljegyzéseiből, akik azt gondolták, hogy meg fognak halni, s meg is haltak, noha nem találták náluk ennek közvetlen okát.

A pozitív emóciók tehát megerősítik az immunrendszert?

  A legújabb tanulmányok feltételezik, hogy a stabil érzelmi élet éppoly fontos a jó egészség szempontjából, mint az olyan hatások, mint amilyet az egészséges étrend, a rendszeres mozgás, valamint az alkohol, dohány és más drogok teljes mellőzése gyakorol a szervezetre.
  A pozitív emóciók és az értelmes szokások – úgy tűnik – serkentőleg hatnak az endorphinok termelésére, amelyek igen jó közérzetet idéznek elő, s az immunrendszert is nyilvánvaló módon felpezsdítik. Segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat, de abban is, hogy jobban is legyünk.

Gyógyíthatjuk magunkat azáltal, hogy kellemes gondolatokkal foglalkozunk?

  Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügyi problémákra fizikai gyógymódok is léteznek, és szükséges ezek alkalmazása is. A kellemes gondolatok nem teszik lényegtelenné, hogy felhagyunk-e a dohányzással, figyelünk-e a testsúlyunkra, rendszeresen mozgunk-e, és ha kell, szedjük-e a gyógyszert.
  Mindemellett figyeljünk a viselkedésünkre is! Amint Salamon király mondta: “A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat.” (Példabeszédek könyve, 17:22) Pál pedig hozzáteszi: “Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek, ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok!” (A filippibeliekhez írt levél, 4:8)