Főzőtök
A tök őshonosságát és históriáját enyhe homály fedi. Sokan azt gondolják, hogy valahol Olaszország déli részén termesztették először, de a legvalószínűbb mégis az, hogy őshazája Közép- Amerikában, Mexikóban van. Ezt támasztják alá azok a régészeti leletek, melyek tanúsága szerint a közép- és dél-amerikai indiánok ókori temetkezési helyein bőségesen találtak tökmag maradványokat, ráadásul többféle fajtából. Ugyancsak az amerikai őshonosságot bizonyítja az is, hogy a tengeren túl több olyan tökfajta nő vadon, ami más kontinenseken még csak nem is ismert.
A tök valószínűleg még Kolumbusz Amerikába érkezése előtt elterjedt az egész kontinensen, és feltehetőleg ők hozták át Európába, ahol a mediterrán vidékeken, később északabbra is elterjedt és kedveltté vált.
A Bibliában két helyen történik említés a tökfélékről. Az egyik a Királyok első könyvében található, mely szerint a salamoni templomot többek között kivésett, illetve kiöntött sártökök díszítették (lKir 6,18; 7,24). Valószínűleg ez a fajta tök csak díszítésre szolgált, mivel egy Elizeus prófétához kötődő történet kapcsán úgy tűnik, hogy ez a sártök vagy vadtök mérgező volt (2Kir 4,38-41). A tökről szóló másik feljegyzés Jónás könyvében található, ahol Jónás, miután nagy nehezen elment Ninivébe és elmondta Isten üzenetét, egy városon kívüli hegyoldalban várta a menny ítéletét a város fölött, ami szerinte csakis halálos lehetett volna. Várakozásában az erős napsütés elől egy töklevél alá bújt, de Isten elfonnyasztotta ezt a növényt, hogy megtanítsa Jónást arra, mennyire nem szereti az embereket, és mennyire nem érti az isteni megbocsátás lényegét, hiszen a töklevelet sokkal jobban sajnálta, mint ha elpusztult volna a több mint 100 000 lakosú város (Jón 4,6-11). Meg kell azonban jegyezni, hogy az újabb fordítások nem töknek, hanem valamilyen bokros növénynek fordítják Jónás menedékét, de ez természetesen semmit nem von le a történet értékéből.
A töknek egyébként rengeteg fajtája ismert, csak a magyar nyelvben megkülönböztetünk, paraszt-, disznó-, úri-, patyolat-, istengyalulta- és pézsmás tököt, amit az egyes tájegységeken jól ismernek.
A tök tartaxlomanyagait tekintve meglehetősen kiegyensúlyozott, nincs benne kirívóan sok vagy kevés a fontos vitaminokból ásványi anyagokból és nyomelemekből. Talán az egyetlen kivételt a lutein és a zeaxantin képezi, melyek az A-vitamin képződés elő- anyagai közé tartoznak. Emellett kevés kalóriát tartalmaz, akár fogyókúrás ételnek is tekinthető. A tudományos vizsgálatok meglehetősen szegényesek a főzőtök tekintetében, minden bizonnyal a meglévő eredményeknél nagyobb gyógyító potenciál rejtőzik ebben a zöldségfélében. Egyébként a belőle nyert különféle enzimgátló vegyületeket a tudományos kísérletekben, mint reagenst is használják.
Daganatgátló hatás
A tökből nyert kivonatanyagok több ráktesztben is hatásosnak bizonyultak. Kimutatták, hogy a növény hatóanyagai képesek kivédeni a kísérleti modellként használt baktériumtörzseken a mutációt (genetikai ínformáció változást) okozó vegyületek hatását. A töklé ezen hatása ugyan nem tartozott a legerősebbek közé, de azért jól mérhető volt. Mivel a daganatok elvileg mutációval is kialakulhatnak, ezért feltételezhető, hogy a zöldségnek van rákmegelőző hatása. Egy másik kísérletben a tökből nyert sűrítmény képes volt a vastagbél-, emlő-, valamint tüdőrákos sejtek növekedését gátolni, ami szintén ígéretesnek tűnik a rák elleni harcban.
Gyulladásgátló hatás
Mivel a gyulladás az egyik alap védekező reakciója a szervezetnek, ezért az egyik legnagyobb igény a gyulladáscsökkentő szerek iránt jelentkezik. A gyulladásos folyamatok fenntartásában nagy szerepet játszik az ún. ciklooxigenáz enzimrendszer, mely felelős elsősorban a prosztaglandin nevű anyagok keletkezéséért. Azok a vegyületek jó gyulladáscsökkentők, amelyek képesek gátolni a prosztag- landinok keletkezését. Ezek sokszor a lázat is csökkentik, hiszen a láz létrejöttében is részt vesz a prosztaglandin. A tökből nyert kivonatanyagoka vizsgálatok szerint gátolni képesek a ciklooxigenáz enzimet, ráadásul olyan módon, hogy a legmodernebb gyulladáscsökkentőkhöz hasonlóan, nem rontják a nyálkahártyák védelmét, ami egyébként az egyik leggyakoribb mellékhatásuk, és elsősorban gyomorfekély formájában jelentkezik. Ahhoz persze, hogy erős hatásúnak érezzük a tököt egy gyulladásban, olyan nagy mennyiséget kellene fogyasztani, hogy annyit lehetetlen, viszont a hatóanyagok kivonása új, növényi alapú gyógyszer készítésének lehetőségét kínálja.
Vércukorcsökkentő hatás
Ismert, hogy a cukorbetegség kialakulásában és kezelésében is nagy jelentősége van az étkezésnek. Minél több növényi táplálékot fogyasztunk, annál kevésbé vesszük igénybe a hasnyálmirigy inzulintermelését, melynek kimerülése vezet végül a cukorbajhoz. A tök, úgy tűnik, hogy az egyik jó eszköze lehet a vércukorszint csökkentésnek. Enyhe cukorbajban szenvedő betegekben kimutatták, hogy reszelt tök fogyasztása után 5 órával mintegy 30%-kal csökkent a vércukorszintjük minden egyéb gyógyszeres beavatkozás nélkül. Ezek alapján a cukorbetegek részére igen javasolt a gyalult tök evése akár főzelék vagy bármilyen más formában.
Népgyógyászati felhasználás
A tököt a népgyógyászatban gyerekkori nyugtalanságra, kimerültségre, csontbetegségre, emésztés elősegítésére, valamint napszúrás esetén javasolják. Ezeket a hatásokat azonban tudományos módszerekkel egyelőre még nem igazolták.
Dr. Gáspár Róbert
