My Instagram

Mangó

A ki már evett mangót, az tudja éri róla, hogy igazi meglepetés gyümölcs. Meglepetést okoz narancssárga, ízletes húsa a piros-zöld héj alatt, és hatalmas, lapos magja, mely majdnem olyan hosszú, mint maga a termés. A mangó Dél-Ázsiában honos, elsősorban Indiában és Burmában. Az eredeti mangóból még mindig terem itt, de ezek apró, szinte rághatatlanul rostos, és kellemtelen terpentinolaj ízű gyümölcsöket hoznak, melyek egyáltalán nem hasonlítanak a mai mangóra.

A mangóról szóló legelső írásos emlék Kr. e. 4000 körüli. Ebben a hindu írásban, mint „nagy gyümölcstermőit említik a mangófát, amely örökzöld, szimmetrikus szerkezetű és dús lombozatú, és rokona a pisztáciának meg a cserszömörcének is. A hindu hagyomány szerint Buddha rendszeresen mangófa alatt meditált. Ebből adódóan a fa India egyik szent fája is lett.

Kr. e. 2000-ben már nagy méretekben termesztették a mangót, mely egyre ízletesebb és lédúsabb lett az ókori „nemesítők" munkája nyomán.

A gyümölcsöt buddhista szerzetesek, valamint felfedezők juttathatták el Kelet-Ázsiába, ahol hamarosan kedvelt lett, ami megmutatkozott különböző elnevezéseiből is (trópusok almája, gyümölcsök királya, istenek gyümölcse).

A Kr. u. 7. században egy kínai utazó vitte ei Indiától Kínába a mangót, ahol hamarosan szintén termeszteni kezdték. Ekkorra már a bagdadi kalifák is jól ismerték, akik azonban inkább a belőle készült szeszes italt fogyasztották előszeretettel, melyet fél-egy évig erjesztettek és érleltek. A mangó az afrikai kontinensre kb. 1000 körül jutott el Perzsián keresztül a tevekaravánok segítségével.

A gyümölcsöt Európában csak 1328-ban említik írások, de sosem volt igazán népszerű. A 16. században a portugál hajósok révén eljutott Kelet- és Nyugat-Afrikába, valamint Brazíliába, míg a 19. században Hawaii, Florida és Mexikó következett.

Jelenleg mintegy ezer változata ismert, a legnagyobb termesztője meg mindig India. Náluk jelenleg is a szerelem szimbólumának számít, az esküvőkön mindig van mangó, mely a bőséges gyermekáldást jelképezi. Nálunk általában kapható, bár meglehetősen drága. Mégis amilyen gyakran csak tehetjük, érdemes fogyasztani, hiszen amellett, hogy rendkívüli zamata van, nagyon sok A-, B-, E- és K-vitamint, valamint ásványi anyagokat tartalmaz, melyek gyógyhatásait a tudományos vizsgálatok számos esetben igazolták. Levele pedig antibiotikus hatással bír, elsősorban fogászati céllal használják a fejlődő országokban.

Antioxidáns hatás

A szervezetben végbemenő oxidációs folyamatok során olyan káros anyagok is keletkeznek, melyek rendkívül reakcióképesek és az egészséges sejtek sérüléséhez, pusztulásához vezethetnek, valamint olyan kóros elváltozásokat indíthatnak be. mint az érelmeszesedés vagy a daganatos elváltozások. Éppen ezért a keletkező szabad gyök molekulákat semlegesíteni kell. Erre a szervezetünknek is van egy védelmi rendszere, de sokszor külső támogatásra szorul, melyet az antioxidánsok bőséges fogyasztásával érhetünk el. A mangó nagyon gazdag fenolos hatóanyagokban, melyek kiváló szabad gyökfogó tulajdonsággal bírnak. Ehhez még hozzájárul magas A-vitamin tartalma, mélyszintén erős antioxidáns hatással rendelkezik.

Daganatgátló hatás

Kimutatták hogy, azokban az országokban (pl. Úi-Zéland), ahol nagyon sok mangót esznek, a tumoros betegségek száma jelentősen kisebb más területekhez viszonyítva.

Azóta kiderült, hogy a mangó daganatgátló hatásában több tényező is szerepet játszik. Egyrészt fontos tényező e tekintetben az előbb említett antioxidáns hatás. Másrészt a gyümölcs kivonatanyagai megakadályozzák. hogy az örökítő anyag, a DNS szerkezetében olyan káros változások (mutációk) menjenek végbe, melyek végső soron a rákos sejtek kialakulásához vezetnek. Harmadrészt pedig bizonyítást nyert, hogy a mangó fogyasztással csökkenteni lehet az epehólyagrák kockázatát, melynek, többek között valószínűleg az áll a hátterében, hogy csökkenti az epekőképződés esélyét. Mindezek alapján elmondható, hogy a mangó a rákmegelőzés kitűnő eszközévé válhat, ha rendszeresen fogyasztjuk.

A-vitamin pótlás 

A mangó gazdag A-vitaminban, ami jól is hasznosul belőle. Az A-vitamin hiány általában a szegény országok problémája, ahol súlyos tünetként, farkasvakságot okoz. Ugyanakkor nálunk is előfordulhat, hogy valakinek alacsonyabb az A-vitamin tartaléka a kelleténél, ilyenkor általában bőr, haj és köröm elváltozásokat tapasztalunk, melyek elsősorban szárazság és töredezettség formájában jelentkeznek. Néhány szelet mangó fogyasztásával a napi A-vitamin szükségletünket fedezni tudjuk. Azokban az országokban, ahol a mangó alapélelmiszer, azt javasolják, hogy az év mangóhiányos időszakában szárított formában fogyasszák a gyümölcsöt az A-vitamin hiány és a farkasvakság megelőzése értekében. Ennek különösen a gyerekek esetében van igen nagy jelentősége.

Vasfelszívódást elősegítő hatás

A mangóban található C-vitamin és más savas anyagok elősegítik a vas felszívódását a rizstartalmú ételekből. Habár ezen hatása elmarad a citrusféléktől (narancs, citrom), mégis jelentősnek számít. Mindez azt jelenti, hogy az étkezések végén elfogyasztott egykét szelet mangó nagyobb esélyt ad a vasfelszívódásra. Egyébként maga a gyümölcs is tartalmaz olyan mennyiségben vasat, hogy az hozzájárulhasson az egészséges vérképzéshez.

Népgyógyászati felhasználás 

A népgyógyászatban a mangó gyümölcsét nem igazán hasznosítják. Levelét és ágait hörghurut, belső vérzés, valamint fogfájás kezelésére alkalmazzák. A gyümölcs héját egyes területeken méh vérzés megszüntetésére adják. A fenti hatások azonban tudományos módszerekkel nem bizonyítottak.


Dr. Gáspár Róbert