Saláta
A salátát már az ókorban is ismerték és szerették, akkoriban főleg vadon nőtt. Kis-Azsiában, a Kaukázus vidékén, Iránban és Türkméniában még ma is előfordulnak szabadon élő egyedeik.
Hérodotosz beszámolói alapján a perzsa királyok asztalán már a Kr. e. 6. században ott volt a saláta, egy évszázaddal később pedig már a görögök is élvezettel fogyasztották. Ezzel egyidőben Kínában termesztették is, és úgy gondolták, hogy fogyasztása szerencsét hoz. A rómaiaknál elsősorban a kereszténység elterjedése után lett ismert, a kor krónikásai tucatnyi különböző salátanövényről számoltak be.
A középkori Itáliában a saláta népszerűsége nem csökkent, jól ismert volt még Franciaországban és más európai országokban is. Eszak-Ame- rikába Kolumbusz Kristóf második útjakor, 1493-ban jutott el, rá egy évre már a Bahamákon termesztették. Kaliforniában a 17. századtól foglalkoztak salátaültetvényekkel, de ugyanebben az évszázadban eljutott Brazíliába is.
A saláta népszerűsége azóta sem csökkent, mely egyaránt köszönhető különleges ízvilágának és viszonylag könnyű termeszthetőségének. Ezt tovább erősítette a fajták nemesítése és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük növelése.
A salátafogyasztás minden korosztálynak ajánlott, ugyanakkor két veszélyre is fel kell hívni a figyelmet. Az egyik problémát a rosszul megmosott salátalevél okozhatja, mellyel kapcsolatban több, súlyos bakteriális fertőzésről számoltak be. Mivel a levelek alapos mosása nagy körültekintést igényel, ezért mindig különleges alapossággal tisztítsuk meg a szennyeződésektől! A másik veszélyforrás a véralvadásgátló szereket szedő beteget érintheti. A tabletta formájában szedett véralvadásgátló gyógyszerek jelentős többsége a K-vitamin hatását csökkenti a véralvadási faktorok keletkezésében, míg a saláta igen gazdag ebben a vitaminban, így a gyógyszer hatását csökkentheti, és trombózis kialakulásához vezethet. Ez akkor jelenthet problémát, ha valaki a véralvadást gátló gyógyszer beállítása után vált étrendet és helyezi előtérbe a zöldfélék fogyasztását. Ezért az ilyen típusú szereket szedő betegek a nagymértékű étrendi változtatás előtt mindenképpen konzultáljanak a kezelőorvosukkal!
A saláta gyógyhatásait régóta kutatják, és számos, a szervezet részére előnyös hatásról számoltak be idáig.
Antioxidáns hatás
A salátalevél a legtöbb növényi ételhez hasonlóan igen jó antioxidáns hatással bír, habár ezen tulajdonsága elmarad a paprika vagy a brokkoli antioxidáns védelmétől. Azt is kimutatták, hogy három napos hűtőben való tárolás oly mértékben csökkenti a benne lévő hasznos anyagok mennyiségét, hogy lényegében nem képes növelni a szervezet antioxidáns védelmét. Ennek alapján mindenképpen érdemes frissen szedett salátát fogyasztani. Fel kell hívni a figyelmet azonban, hogy a jégsaláta antioxidáns hatóanyagtartalma csupán töredéke a zöld vagy vörös levelű változaténak.
Daganatellenes hatás
A saláta rákelleni hatását több ráktípussal szemben is igazolták. Az emlőrák megelőzésének lehetőségei közül fontos szerepe van a salátának, ugyanis a benne lévő fitoösztrogének rendszeres fogyasztása jelentős mértékben csökkenti e daganattípus előfordulását. Egyes becslések szerint akár tized részére csökkenthető az emlőkarcinóma kockázata a zöldségfélék, köztük a saláta bőséges bevitelével.
A vastagbéldaganatok prevenciójában a növény magas lutein szintje, valamint magas béta-karotin tartalma játssza a fő szerepet. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy a gyomorrák kifejlődésének megakadályozásában is bizonyítottan hatásos a saláta. E hatást közel 30 éve ismerjük, elsősorban azokban az országokban van nagy szerepe, ahol a gyomorrák előfordulása igen magas (pl. Japán). Sajnos az utóbbi években a magyar esetek száma is jelentősen emelkedett, így nálunk is érdemes visszatérni a salátaevésre.
Meglepő, de a saláta, úgy tűnik, védelmet nyújt a tüdőrákkal szemben is. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy azok körében, akik sohasem dohányoztak, a tüdődaganat kockázatát 25%-kal csökkenti a rendszeres salátafogyasztás, míg a dohányzóknál is csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.
Vitaminforrás
A saláta igen gazdag A- és K-vitaminban, melyek számos alapvető élettani folyamatért felelősek. Az A-vitamin igen erős antioxidáns hatású vegyület, a salátából való felszívódását olajos öntettek nagymértékben fokozzák. Kimutatták, hogy az olajos öntet nélkül fogyasztott salátából az A-vitamin hasznosulása minimális vagy akár egyáltalán nem szívódik fel.
A másik fontos saláta vitamin a K-vitamin, amely a véralvadáshoz és a csontok egészségéhez szükséges. Kimutatták, hogy a K-vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő csontsűrűséghez. Csípőtöréses eseteket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres salátafogyasztás nagymértékben csökkenti a csontritkulásból eredő csípőtörések számát, így különösen a közép- és idősebb korosztálynak ajánlható e növény a csontok szilárdságának megóvása érdekében.
Hiperaktivitás elleni hatás
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az élénk nehezen kezelhető gyerekeket hiperaktívnak minősítik. Bár a hiperaktivitást viselkedési problémának tekintik, mégis egyes vélemények szerint az étkezéssel ÍS befolyásolható. Egy holland vizsgálat szerint, ha a figyelemhiánnyal társult hiperaktív gyerekeknek csupán néhányféle élelmiszert (pulykát, rizs, körte és saláta) tartalmazó étrendet biztosítanak két hétig, akkor viselkedési rendellenességeik csökkenthetőek.
Népgyógyászati felhasználás
A salátát a népi gyógyászatban számos területen alkalmazzák. Javasolják alvászavarok, szorongás, fejfájás, emésztési panaszok és légúti problémák kezelésére. Mindezeket azonban tudományos módszerekkel egyelőre még nem bizonyították.
Dr. Gáspár Róbert
